Nyíregyháza szobrai

Ez a szép és (valószínűleg) kedves napfürdőző leányka jelenleg a Malom utcai Júlia fürdő látogatóit örvendezteti meg látványával. Legalábbis remélem, hogy többen észreveszik, s vetnek egy futó pillantást Kisfaludi Strobl Zsigmond bájos alkotására. Nem sikerült adatokat találnom arra, hogy a szobor mikor és milyen körülmények között került a város tulajdonába, de talán ez is összefügg Kisfaludi Hősök szobrának az elkészültével, hiszen a mester e megbízása után ajándékozta pl. a Vénusz születése szobrának a másolatát is. Talán e márványba faragott strandoló lány is ekkoriban került a városba. Az eredeti példány 1920-ban készült, magántulajdonban van.

1928. október 21-én nagy ünnepségre készülődött a város. Ekkor leplezték le ugyanis Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a város és a megye első világháborús emlékművét, Kisfaludi Strobl Zsigmond nagyszerű alkotását.
Az emlékmű elkészítését még 1924-ben elhatározták. A felállítása előtt a megye minden községében összeírták az elesettek névsorát, amelyet el is helyeztek a szobor talapzatába. Egy 1929-ben kiadott kötet 6702 szabolcsi hős nevét tartalmazza községenkénti lebontásban. A nyíregyházi lista 920 elesett nevét sorolja fel.
A szobor helyét maga Kisfaludi jelölte ki, így helyezték át Bessenyei szobrát (Kallós Ede beleegyezésével) a mai helyére. Az emlékmű a Hősök napi megemlékezések állandó helye lett 1945-ig. Ezt követően más nemzetek elesett katonáira kellett emlékezni. A rendszerváltást követően azonban újra vannak megemlékezések és egy évben újra koszorúkkal ékesítik. Az emlékmű környezete rendezett, előtte az évszakoknak megfelelő virágok pompáznak. Talán a szoborhoz vezető régi betonlapokat lehetne díszburkolatra cserélni és az emlékmű állagmegőrzését biztosítani.

A város első köztéri szobrára 1899-ig kellett várni. E szobrot felfoghatjuk úgy is, mint a megye ajándékát a városnak, hiszen a megye vezetői 1876 és 1892 között a város vendégszeretetét élvezhették. Ekkor készült el ugyanis (a képeslapon is látható) Alpár Ignác tervei alapján a megyeháza épülete, ahová a városháza épületéből átköltözhettek. 1894-ben megyei gyűjtést hirdettek és pályázatot írtak ki a szobor elkészítésére. A győztes Kallós Ede lett, akinek ekkor már (más alkotásai mellett) állt Gyulán az Erkel, Nagykárolyban pedig a Kölcsey szobra. 1898 őszére készült el alkotásával, de azt Erzsébet királyné halála és a nemzeti gyász miatt csak egy évvel később, 1899. május 9-én, a királyi testőrség négy tagjának a jelenlétében leplezték le. (Ugyanezen a napon tárta ki kapuit a Vármegyei Múzeum is, így május 9-e kettős ünnep a város történetében.)
1928-ban aztán a szobrot átköltöztették a mai helyére. Előtte természetesen egyeztettek a művésszel, aki a városba látogatott és teljesen meg volt elégedve a szobor kijelölt helyével. Így lett Bessenyei egy tér névadója Nyíregyházán, a helyét pedig átadta Kisfaludi Strobl Zsigmond Hősök szobrának.

Bessenyeinek igazából nincs semmi köze Nyíregyházához. Bercelen látta meg a napvilágot 1747-ben, majd Bécsben, a magyar testőrség tagjaként lett azzá, aki. De mint a megye jeles szülöttét, példaként állíthatták a város lakói elé is. Emlékének ápolására a nevét viselő Kör alakult, ma pedig Társaságba tömörülnek a testőríró kultuszát ápolók.